Nagy László. Díjai: József Attila-díj (1950, 1953, 1955), Kossuth-díj (1966), a Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál aranykoszorúja (1968), Botev-díj (1976). Az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. motorizált rémek Kondor Béla baljós rézkarcairól, s megörökítnek minket, megsokasítva arcunk. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitűnő eredménnyel. De megtanított a helyzet fogalmazni is. Nagy László 1943-tól, középiskolás korától írta verseit. megsimogathatott muzeális anyalovat, borjazó tehénre talált, kovácsra, kádárra, tökmagolaj-ütőre, s arra a királyi fehér Sagya csődörre a sümegi méntelepen, aki több volt egy serleg fehérbornál, mert a nóniuszunkra emlékeztette, s húszéves önmagára. – Budapest, 1982, április 27.) Nagy László közelében az ember igazabbnak, jobbnak, Érti az ősi szellemparancsot és közvetíti hozzánk a lényeget. Nagy László azonban már az első körbepillantás után más istenpatkók Milyen elképzelések vezérelnek? Nagy László költő 1925. július 17-én született Felsőiszkázon. Elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő és újságíró „Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Eleinte albérletben laktak, gyermekük a pestlőrinci anyai nagyszülőknél nevelkedett, majd Zuglóban kaptak lakást. – Én ilyen rangot nem adok magamnak, és nem is így gondolkodom. Ilyet kérni lehet-e? Beléhelyezett feladata nincs. Pályája kezdetén F. Nagy László néven jegyezte publikációit. Mégsem tanítják az iskolában verseit, az őt megillető helyen. 1957 elején megszűnt irodalmi állása és évekig műfordításból élt. ... Jövő szerkesztője, 1925-től 1927-ig a Miskolci Hétfői Futár felelős szerkesztője volt. 1945-ben érettségizett a pápai református kollégium kereskedelmi iskolájában. s múlik a drága idő, gyorsabb mint a sólyommadár. Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. A paraszti világkép elemeiből épített egyetemes Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. Ezek védelmében alakította ki krónikás, nomád, stigmatizációs és haramia szerepeit (Krónika-töredék, Seb a cédruson, Medvezsoltár, Versben bujdosó). 1946-ban az Iparművészeti Főiskola hallgatója, a Dózsa György Népi Kollégium tagja. 1949 őszétől a bolgár népköltészettel ismerkedett, és ennek fordításához új költői nyelvet kellett teremtenie. 30 A másik antológia 1983-ban jelent meg, ugyanannál a varsói kiadónál, 13 költő. Felesége Ercsey Julianna, egy ügyvéd házasságon kívül született lánya volt. Rózsás blúzban és ingben esküdtünk. kék darázs-gépek, precízek, csupa gombok, rugók. A látomásos-metaforikus dalok, rapszódiák, himnuszok, hosszú énekek és portréversek mellett kialakította a három műnem szintetizálásával jellemezhető prózakölteményeit (Vértanú arabs kanca, Jönnek a harangok értem). Az utolsó öt évtizedben alig volt költőnk – Babitstól Kosztolányin, Radnótin, Szabó Lőrincen át Illyésig Csak nem Ázsiában, hanem a Somlyó tövében, pontosan ott, Bejárta vele az alsó és felső világot, a dunántúli csipkeerdőket, a süppedő ősi falvakat, a falvakban a kamrákat, félszereket, padlásokat, szénában aludt, s a holdvilágos éjszakákon fehér menyétek énekeltek neki menyétországról. Ezt a lírai műfajt a Versben bujdosó (1973) és a Jönnek a harangok értem (1978) című köteteiben gazdagon folytatta. követendő, a sóvárgásra méltó eszményeké. Szonettkoszorú Nagy László és Csoóri Sándor köszöntésére; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2010; Pálfy G. István: Így lássa Csoóri Sándort – aki látni akarja; Noran Libro, Bp., 2016 "Sereglés voltam egymagam". És vezére valamiképpen. A világot feszültebbnek, de kiválasztott, érdemes helynek is. Másnap reggel meghalt. Nagyon nagy a csend. József Attila-díjas (1957). Nagy László művei a Digitális Irodalmi Akadémiában, Hegedüs Géza: Nagy László – Irodalmi arcképcsarnok, Csoóri Sándor: Nagy László földi vonulása, Csoóri Sándor: Nagy László újra Debrecenben, Parti Nagy Lajos: Gyászvers-próba Nagy László halála napján, Varga József: Nagy László sírja a Kerepesi temetőben. Első kötetével, a Tűnj elfájás címűve1 azonban csak 1949-ben jelentkezett. Pedig tudhattam volna, a vers valóra váltja önmagát. Lapjain öt Nagy László-vers szerepel, mindegyik Tadeusz Nowak fordításában. A Zöld Angyal a pusztulás és teremtés dialektikáját a paraszti világkép pusztulásra ítélt elemeitől való leszámolás rendjében, a megszüntetve megőrzés értéktanúsításával fejezi ki. A XX. 1949–52-ben írói ösztöndíjjal Bulgáriában járt. Megtöretett a földön, uralkodik az égben. Már nem diákként, hanem elismert fiatal költőként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. Ekkor már komolyan foglalkoztam a tagoló verssel. 1949-től 1951-ig a Könyvhivatalban és a Magyar Írók Szövetségének lektorátusában dolgozott, s 1951. arccal a tengernek s lagzi a hátunk mögött. A … Bekerült Sőtér István híres Négy nemzedék című antológiájába is. szikrázására figyel. Margit Pécsre ment kultúrotthon-vezetőnek. Jártam szülőhelyemre, vártak panasszal, észbontóan tragikomikus helyzetet láttam, meggyalázott embereket s néptől idegen erőket. A következő évben Király István elfogadta őket. Végigjárja az ismerős Az életmű árnyékában állók közül már többen is megkérdezték tőlem: művelt költő volt-e Nagy László? – Csókolom őket – mondta ugyanúgy, egy csöpp szünet után, mint amikor Lázár Ervint jellemezte nekem egy szóval –, ha lesz emberi arcuk… Szebbet, szomorúbbat melyikünk üzenhetne a harmadik évezrednek? A hatvanas évek közepén keletkezett hosszú énekeiben gazdag tárgyi és érzelmi világot szervezett ellentétes irányú részekből álló, drámai karakterű mitologikus versekké. 1953-ban született meg András fiuk. A halál oka: szívinfarktus. Fazekas Project-Kulturális enciklopédia – Legyen közkincs! Utcáról utcára botozgat itt most László a maga megőszült csöndjében, a maga ritmusában. Becsületszavamat adtam, hogy nem. A Gyöngyszoknya (1953) mitikus-allegorikus látomásában a mindent elpusztító jégverés kapott társadalmi-politikai értelmet, a pusztítással szemben alakította ki a küzdő költői magatartást. Így alakította ki a dalformából az epikus számvetés és a lírai megjelenítés egyesítésével sajátos, mitologikus hosszú-énekeit. Nagy László (A Nagy László c. diafilm részlete). A magyar nép sorsproblémáit, nemzettudatát, modernségét és euró­paiságát Nagy László költő a bartóki modell húrjain, a folklór erezetén át valósította meg – mondta Sebők Melinda irodalomtörténész a néhai alkotó születésének évfordulóján rendezett megemlékezésen szombaton. Második felesége Nagy Mária volt. Olyanféle feladatra, amit állandóan emlegetnek, hogy a költészet feladata… Ellenben az a meggyőződésem, hogy a költészetnek eszményi célja van, ami eredendően is megvolt. – Budapest, 1978. január 30.) 10:25, Századfordító magyarok – Nagy László (1925–1978), Versben bujdosó – 80 kép diafilmen (1983), Ünnep a XXXVI. Én három hónapra Szófiába. Itt indította el a tehetséges fiút a festő-képzőművész pályán A. Tóth Sándor. Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. 1953–56-ban a Kisdobos szerkesztőségi munkatársa. kattognak, zengnek, acélszita-szárnyuk zenél. Sőt, ha költészetről kell beszélni, feladatra nem is gondolok. – A költő vajon befolyásolhatja a világ eseményeit? De mégiscsak azt csinálom, szabadabbnak érezte magát. – Így add tovább! Légy vigasz is – lám az is csak te lehetsz. 1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa volt. Hívtak a Szabad Nép külföldi rovatához. Ki viszi át a szerelmet? Utolsó útja is felesége könyvbemutatójára vezette. Erő az öklökben: az a hadonászóknak való, én más erőre gondolok. Nagy László 1948-ban döntötte el: költő lesz. újságíró, író, költő, zeneszerző. Nagy László és felesége, Szécsi Margit. Ezt nemcsak az ünnep öröme és meghatottsága mondatja velem. 1948 nyarán eldöntötte, hogy mégis inkább költő lesz, s ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra, majd fél év után áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyint fordíthasson. Ha a kivételes költői tehetségért felelős szokatlan gének csak egy kromoszómahelyen fordulnának elő, akkor az ilyen egymásra találások (aa x aa) után a gyermekeknek ugyancsak kivételes költői géniuszoknak (aa) kellene lenniük. számában jelent meg a, Rege a tűzről és a jácintról (versek, 1956), Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál aranykoszorúja (, A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárából, A lap utolsó módosítása: 2021. február 15., 11:08. A költő nem tévedhet – Nagy László portréfilm (részlet) (1975), Adok nektek aranyvesszőt - Összegyűjtött prózai írások, Videodokumentumok – A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára, Dombormű szentelés a „fényes arcú” költőnek, A magyar irodalom története 1945–1975, Nagy László – Irodalom, Irodalmi Internet Napló – Gyermekirodalom – Nagy László fordításai, Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt. Az 1960-as években néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. Nagy László most két napon át, reggeltől estig, estétől reggelig Csokonai városában vendégeskedik. Ugorjunk rögtön a közepébe: Lator László nagy költő. Szerintem azt, aki az egész létező világot a saját világává tudja alakítani. A költő felesége gyermeket vár, s rá koncentrál, a gyermek van a nő számára a középpontban .. Nagy László: Májusi rózsa Elvette tőlem a lángot, szívénél gyermek érik. Fölszúrja őket egyenként botja szögére, mint parkőr az eldobált papírdarabokat, mert ki tudja, mi mindenre jó lehet még egy-egy elévülhetetlen szivárványfoszlány. Azt is tudhattam volna, a lélek a halál előtt oda mozgatja az embert, ahonnan vétetett. A népköltészet tudatosította benne a költői kép erejét, a (fotó: cultura.hu) Gyerekkori, lábát érintő csontvelő gyulladása, egy életre járógép használatára kényszerítette. Balatonföldváron találkozgattak, itt írta A földvári mólón című versét. Emberi szellemük, ha lesz, tudatom velük, üzenem: csak ennyit tehettem értük” – Nagy László soraival búcsúzott halála előtt ismerőseitől. 3.0. közösségi költészet, hosszúvers, műfordítás, A költő születésének 80. évfordulójára az Új Horizont 2005/4. Már Bulgáriában keveset írtam, ez itthon hatott vissza, teljesen leszegényedtem. nem a kivégző szakasz, ó nem, csak megörökítnek. A bulgáriai tanulmányútjáról hazatért költő egy bolgár csoportnak tolmácsolt éppen, a lány pedig fizikai munkásként az építkezésen dolgozott. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905–1995), nyárádi születésű gazdalány. 1945 júliusában érettségizett. – Bp., 1978. jan. Nagy László Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia (Fotó: Balla A költészet jót akar, ez meggyőződésem, és alig lehetne ezt példákkal megcáfolni. 1952 nyarán feleségül vettem Szécsi Margitot. Nagy László Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a Veszprém megyei Felsőiszkázon született 1925. július 17-én, a családi emlékezet szerint azonban július 14-én. 1946-ban az Iparművészeti Főiskola hallgatója, a Dózsa György Népi Kollégium tagja. szó és a tett összefüggését, a költészet cselekvési lehetőségét, az erkölcsi normák szigorúságának igényét, fölszabadította költészetének látomásos-metaforikus karakterét. ... Nemes Nagy Ágnes és Lator László 1984-ben. Most lett volna 92 éves, de már 39 esztendeje nincs közöttünk. 1948-ban népi kollégistaként a bp.-i egyetem bölcskarának hallgatója, de ebben a … A Farkasréti temetőben temették el. 1945-48 között tisztviselő volt. 1950 és 1955 között a körmendi gimnázium tanára. Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. Nagy László és Szécsi Margit . Ízlett, de csak addig, míg nem tudtam, hogy lóból való. Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. Magam is ilyenfélének tartom magamat. babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította (Adjon az Isten, Szentpáli vers, Kiscsikósirató, Csodafiú-szarvas). 17. Keresztapja Petőfi Sándor volt. Testvérei közül István Kossuth- és József Attila-díjas költővé vált Ágh István néven. Nekem naponta más nyelven kellett megszólalnom, ő szinte a saját testéből faragta ki a verseit. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. 1947-ben a Képzőművészeti Főiskola rajz szakos hallgatója, a Dési Huber Képzőművész Kollégium tagja. Nehézkességével ő a … Pályája kezdetén F. Nagy László néven jegyezte publikációit. 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Kell, hogy fedetlen fővel remegjenek a földön: átok jön most, a gyilkos középkor elébük jön. Újabb kötete csak 1965-ben jelent meg (Himnusz minden időben). Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. röpítik rotációsok: IFJÚSÁG, SÓLYOMMADÁR. ): költő, műfordító, szerkesztő. Billeg förtelmes felleg, érc a taréja-fodra. 165 BACSA LILLA Költőpárok, művészpárok a magyar irodalomban. Foggal született, azt kell hinnem… Évek óta figyelem az arcát. Kezdtek megjelenni első versei: előbb egy diákújságban, majd 1947 decemberében a Valóságban. Festőnek készült. A Január, Bolyongó, Téli krónika, Aszály című verseimet hiába vittem szerkesztőségbe, annyira nyíltak, nyílt-törések voltak. Akkor már itt élt, mert Pécsett hideg pincében kellett laknia, hasasan. Ugyanebben az évben – a költő ötvenedik születésnapjára – készült Zolnay Pál portréfilmje, melyben Kormos István és Nagy László beszélgetett. virágfa, tulipánfa, rengeteg tavaszi lámpa. helyeket: a Kollégiumot, a szerkesztőséget, a muzsikával és bársonnyal bélelt Aranybikát, s kiballagdál a Nagyerdőre is, ahol a lehullott, sárga levelek alatt szivárványdarabkákat talál az elmúlt nyárról. ... Felesége Szécsi Margit (költő) Harmonikus házasság. Ha magamat jellemezném, milyen költő is vagyok én ilyen értelemben, azt mondom, alig reménykedem. Az ekkor keletkezett versek között nem egy antológiába illőt is találunk, de a fiatal költő művein Felesége Pór Judit költő és műfordító volt. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi Első kötetei (Tűnj el fájás, 1949; A tüzér és a rozs, 1951) túlnyomórészt a népi kollégiumokban szerzett élményei hatására keletkezett, a felszabadultság örömét éneklő verseket tartalmaznak (Tavaszi dal, Májusfák). verőerekre tapasztja fülét ösztönösen, amelyekre a maga korában Lorca és néhány versében József Attila is odahajolt. elem: boldog, boldogtalan, tűnődő, epilepsziás, vagy éppen nagy hatalmú erő, akár a lélekben lakozó hit. Beteg vagyok, vért köpök, mondtam. Sokrétű, gazdag élményvilágot volt képes illúziók nélkül összekapcsolni látomásos-metaforikus dalaiban a remény, a cselekvés elvével (Himnusz minden időben, Tűz, Szárnyak zenéje). Bonyolult ritmusképeket szerkesztettem. Fürgén csak két szeme győz a síkon, meredek dombon. Margit hiába várt a reptéren. Nagy László 1959-től az Élet és irodalom munkatársa volt. 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Tudó és talányos. Testvére: Arany Juliska (1841–1865). Pestlőrincen a nagymama nevelte, anyja is vele volt az elválasztásig. Szép kis karácsonyfát szerzett, boldogok voltunk. – Mit tartasz mint író, felelős szellemi ember, a legfontosabb feladatodnak? Az ötvenes évek elején, amikor termő mezőre, ránk a sose várt csapást hozza. Az 56-os nemzeti tragédia ekkor kezdődött. Fogja az én szemem a pillantása. És lám mit üzent a róla készült A Búcsúzik a lovacska a humánus értékek pusztulását mutatta meg a technizált világban; a Menyegző a szép és tiszta eszmék nevében, örökké rájuk hivatkozó tomboló silányság félelmetes látomása, leleplezése. 30. Szilágyi Domokos 1976. november 2-án Kolozsvárott önkezével vetett véget életének. Nagy László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé. Erős járomcsontja megfeszítette arcán a bőrt, ezért ha tűnődve szóra nyitotta a száját, sokszor olyanformán mozdult az ajka, mintha megcsókolni készülne valakit, ahogy öntudatlan bájjal, a belső figyelem jeleként csücsörített. Két kiemelkedő személyiségre, Nagy László költőre és Makovecz Imre építészre egyaránt emlékeztet, a szék-emlékműbe vésett két verset Makovecz Imre és Nagy László felesége, Szécsi Margit (Budapest, 1928 – Budapest, 1990) írta. Azt hiszem, ezek nagyon különleges példák, gondolok Vörösmartyra, Petőfire. 1941–45-ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait. A népköltészet a közösségi szemléletével költői személyiségének ismérvévé tette a cselekvő, küzdő magatartást. Igéretesen indul. És ezt ma sem vitatom el a költőtől. Nem illő kérés, pedig László úr kéretlen is az apám, meg a fiamé is lesz, az ő fiáé is – ezt tudni kell. Juliska huszonnégy évesen halt meg, Aranyt a csapás hosszú évekre elnémította. tudásnak vagy örömnek nevezzük, akkor feltétlenül az. Ekkor kezdte tudatosan tanulmányozni a magyar folklórt. Az 1956-os forradalom leverése mélyen megrendítette (Karácsony, fekete glória, Kitűnik származásom, Falak négyszögében). Néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. Fájt a gyomrom. A kortárs magyar irodalom antológiája címmel. Nagy László kivételes költői géniusz volt, de felesége: Szécsi Margit is jelentős költői tálentumnak számít. Mutattam később Zelknek. valamint Tóth László felvidéki magyar író, költő, lapszerkesztő és felesége, Ozsvald Zsuzsa gyűjteménye. Járja a bánya-világot, kormos a lába térdig. dob aztán elhallgat, a városban nem történik semmi, a csend lyukakat éget a dobhártyákra. Csuri egyébként kedves volt, csak félt, hogy a nyakán maradunk, gyerekbőgéssel válaszolunk a trombitára. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Csakhamar rájöttünk, hogy ez nem költészet. Nagy László költő felesége. Költői erővel, kemény metaforákkal menni az álság falai ellen. Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Ottokárral, híres cseh ... László király, szerelmetes öcsénk, Már most aztán fogj ... gondját eltemeti szépen Kun legények telt kupái mellett, Kun menyecskék dagadó ölében. Ez is valami…. 1945–46-ban Iszkázon tartózkodott. Emléktábla Pápán Nagy László költőnek Magyar Kurir 2007. július 19. Irgalom nincs a vészben, látod-e hogyan támad? Bár kapcsolatuk nem volt lángoló szerelem, mégis harmóniában és szeretetben éltek. Azt hittük, a költészet egyenlő a filozófiával és a napi politikai problémákkal. Szerelmét, Szécsi Margitot 1952-ben vette el, 26 évig, haláláig: 1978-ig éltek együtt. –, akit ne a klasszikusság: a görögség vagy a latinság európai szikrázású szelleme mozgósított volna. Az elemi iskolát Felsőiszkázon (1931–1938) végezte. Felesége: Szalay László leánya, Szalay Gizella (1857–1945). Dolgozatom címe Költőpárok, művészpárok a magyar irodalomban. - Nagy László 40 - Várkert Irodalom | Jegy.hu A három költő – Nemes Nagy Ágnes, Nagy László és Pilinszky János – életútjának és költeményeinek bemutatása előtt az irodalomtörténész beszélt még az objektív líráról, a tárgyias költészetről, ahol – tartalomhordozóvá átlényegülve – az élettelen tárgyak és a helyszínek is hordozhatnak fölkeltendő érzelmet, gondolatot. most hogy a lompos csikasz még a foga közt rázza a véres húscafatot, és izzó kavicsként kopogó könnytől lyukacsos az arcunk, és cinkék módjára énekli minden sejtünk hogy Laci Laci, és ez nem kevesebbet jelent annál a sírig bogozható gubancnál, hogy a nagy eszmék összefüggenek a legközönségesebb szerszámosládával is, és nem titok hogy ki agyusztálta meg otthon az ágylábakat. gondolta, amit a hétvégi turisták gondolnak, hogy husikát lehet sütni a parazsa fölött, de azt is, hogy a tűz: emberi Új szerzeményekkel bővült a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye Albérletünkben szegényen éltünk, néha megloptam Csuri nagysága kenyérhajgyűjteményét. Azonban én azt gondolom, a verseknek mégis van hatása, hogy hatnak az olvasóra. NAGY LÁSZLÓ; írói neve egy ideig F. Nagy (Felsőiszkáz, 1925. júl. kerületi Szemlőhegy utca 23/b szám alatti házban, ahol bérlőtársai Nagy László, Kormos István és felesége, Gyarmati Erzsébet voltak. A halál oka: szívinfarktus. Tuboly László (költő) ... (1750-1814) gutorföldei földbirtokosnak a felesége volt. Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Demeter). Ekkor szerettem meg újra Adyt. Vasárnaponként látogattam őket, lóhúsleves várt a gyalupados műhelykonyhában. 1945-ben érettségizett a pápai református kollégium kereskedelmi iskolájában. Alig van költő, aki ne ezt akarná. Ágh István bátyja; felesége Szécsi Margit. 1935 augusztusában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. 1948-ban a budapesti egyetem magyar irodalom–szociológia–filozófia, a el nagy célt, amióta létezik… Szerintem a 20. század a leggyilkosabb század idáig. És vala nagy az ő vitézségi. Nagy László. Nem köptem vért, de szörnyen éreztem magam. Utolsó éveiben a „lehetetlen képviseletében” érezte magát: a tisztaságot, szépséget, tehetséget veszendőnek és kiszolgáltatottnak látta a világban az ő normái szerint. De segít abban, hogy ki merjem mondani. A Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Görömbei András szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000). lebegve a halak fölött, féltérden a zöld levegőben. Iskola Ágh István bátyja; felesége Szécsi Margit. Műfordítói munkássága a bolgár és délszláv népköltészetet a magyar kultúrában eleven hatóerővé honosította (Szablyák és citerák, 1953; Sólymok vére, 1960; Babérfák, 1969; Erdőn, mezőn gyertya, 1975). Az év szeptemberében társbérleti lakást kapott a II. A nap jegyese (1954) és A vasárnap gyönyöre (1956) már azt a költőt mutatják, aki megcsalatottságában élet és halál küzdelmeként éli át a humánus értékek veszélyeztetettségét, s rapszodikus látomásos versekben küzd a lét eszményi minőségeiért (Bolgár-tánc, Anyakép, Víg esztendőkre szomjas, Kinek fáj, emberek). A szülők 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István. Pontosabban: ugyanazokra a A Veszprém megyei Felsőiszkázon született. De az a gyanúm, hogy még ez is túlontúl tanáros közelítés. Elfujja anyád kontyát, kalapját vén apádnak. Bár a szeretők ekkor szakítottak, néhány év múlva folytatták a titkos viszonyt. Az 52-es év mutatja már küszködésemet s nemcsak magammal. érvényű világképet – tárgyi konkrétumok, gondolati absztrakciók, mitologikus elemek ötvözésével. A sámándobot, mely egyben ló is, korán megszerezte. Költészetének jellegzetes esztétikai minősége a tragikus és a fenséges, de pályája nemcsak ezeknek összetettebbé válását mutatja, hanem kiegészülésüket is a groteszk, az irónia és a játékosság elemeivel. És nyilván az olvasó életére is hatással van a vers, és a művészet általában… De semmiféle humanizmus nem ért